Ez az a leves, amit nálunk mindenki szeret. Igaz én még nem találkoztam olyan emberrel, aki azt mondta volna, hogy ő bizony nem eszi meg. Tejfölösen szeretem készíteni, más az íze, ha még a készülő levesbe teszem, mintha csak a tetejére tálalásnál. Próbáljátok ki megéri.
Hozzávalók:
500 gr
fejtett bab (friss volt, nem kell áztatni)
füstölt húsos
szalonna
4db.
sárgarépa
2 fehérrépa
1 kis pohár
tejföl
1 ek olaj
2 ek liszt
1 kis fej
vöröshagyma
1 gerezd
fokhagyma
pirospaprika
só
Csipetke:
4 ek liszt
1 tojás
1 kk. só
Elkészítés:
A babot felforraltam
kevés vízben, majd leöntöttem róla, átöblítettem.
Csak ezután
kezdtem neki ténylegesen.
A babot a
szalonnával feltettem főzni, amikor félig megfőtt hozzáadtam a nagyobb
darabokra vágott zöldségeket, sóztam, de csak óvatosan, mert a szalonna eléggé
sós volt.
A
csipetkéhez a hozzávalókat összekevertem, majd kis állás után „elcsipegettem”.
(Útálom készíteni, nem is értem miért?!) Az utolsó 10 percben adtam hozzá a
leveshez. Amikor megpuhult minden (ez kb. 3-4 óra) rántást készítettem a
olajból lisztből, amihez reszelt vöröshagymát és fokhagymát adtam,
pirospaprikával megszórva került a levesbe. A tejfölt kikevertem kevés levessel
(hőkiegyenlítés), majd hozzá kevertem és el is zártam a tűzhelyet.
Friss
kenyérrel kitűnő.
A nagypapám
ette mindig úgy, hogy vékonyan felszeletelt fél fej vöröshagymát, rászórta a
leves tetejére. Isteni finom, de csak akkor merem így enni, ha nem találkozom
utána senkivel J
Persze saját készítésű, friss kenyér kell hozzá:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése